2017. aug 03.

Mi köti össze a vallást és autoritarizmust?

írta: KisKirály
Mi köti össze a vallást és autoritarizmust?

puritan_bookburning_1050x700_1_1.png

A politikával, pszichológiával, és szociális eseményekkel foglalkozó tudományok már az 1950-es évek óta foglalkoznak a vallásosság és az autoritarizmus kapcsolatával.

Paul Wink, Michele Dillon, és Adrienne Prettyman szakemberek szerint "kutatások egy igen nagy tömbje arra mutat rá, hogy

az egyházi közreműködés mintegy megjósolható egy autoritárius hozzáállású rendszerben, melyet a 'törvényes rend', a szociális konvencionalitás, és a rendszer ellen ágálók csoportja határoz meg.

Gary K. Leak és Brandy A. Randall azt is megjegyzi, hogy több évtizednyi kutatás alapján kimondhatjuk, hogy

mikor egy vallás olyan egységes módszerek köré van felépítve, mint a templomba járás vagy az egyházi tagság, akkor az a vallás gyakran kéz a kézben jár az intoleranciával, az előítéletekkel, az autoritarizmussal, és a dogmatizálással.

Azonban ezek gondolatok szerzői abban megegyeznek, hogy a vallás és az autoritarizmus összekapcsolódása nem feltétlen elkerülhetetlen. Valójában attól függ, melyik vallásról is beszélünk pontosan. 

Az autoritarista kapcsolat különösen a fundamentalisták esetében erős, akik úgy hiszik csak egyetlen "tévedhetetlen csoportja van a vallásos tanításoknak". Hovatovább, Wink azt írja hogy "a vallást, és első sorban a vallásos fundamentalizmust az információk mereven kezelésével, alacsony kognitív komplexitással, és az új megtapasztalásokra való nyitottság hiányával asszociálhatjuk."

Viszont

az oktatás a legerősebb moderátora a vallás és az autoritarizmus kapcsolatának.

Tudományos teóriák szerint az a vallásos rendszer, mely a hitet és az emberek önmagukba vetett hitének lerombolását keverik, "negatívan asszociálhatóak az autoritarizmussal.

A poszt nyitóképéről

220px-william_pynchon_1.jpg

A képen a Massachusetts-öblöt kolonizáló korai telepesek égetik el William Pynchon "The Meritorious Price of Our Redemption" című könyvét. William Pynchon angol telepes volt, aki a már Massachuset államban alapította Springfield városát (az első ilyen nevű települést, hiszen ma már több is van). Pynchon különböző érdek-összetűzései miatt történt, hogy Springfield inkább a távoli Connecticuti-kolóniához csatlakozott, és nem a területileg kedvezőbb Massachusett-kolóniához. Az angol telepesek hitvallása a puritán kálvinizmus volt, amivel nem volt jó barátságban viszont Pynchon - úgy gondolta, hogy nem a büntetés és szenvedés, hanem az engedelmesség az, ami közelebb viszi az embert a megváltáshoz. Mivel a puritánok a legnagyobb emberi bűnnek a dologtalanságot és a tudatlanságot, műveletlenséget tekintették, letelepülésüket követően kiépítették iskolarendszerüket. Már 1636-ban egyetemet alapítottak, a Harvard egyetemet. Nos, Pynchon írása az Új Világ első betiltott könyve lett, melynek példányait, négy kivételével, el is égették Bostonban azon nyomban. Íróját eretnekséggel vádolták, azonban ő földjeit fiának ajándékozta, és nemes egyszerűséggel hazautazott Angliába

Egy, az 1920-as években született csoport hosszas vizsgálata alapján Wink szerint a vallás-autoritarianizmus kapcsolatot meghatározza az is, "hogy milyen aspektusát vizsgáljuk a vallásnak: a tradicionális templom-központú vallást, vagy a nem intézményesített spirituális útkeresést." A puritán tradíciókat kihívó transzcendentalisták leszármazottainak száma - akik ilyen spirituális útkeresők -, az 1960-as évektől kezdve csak növekedett. Az ilyenfajta spirituális útkeresést karakterizálhatja a "szentírásnak való kritika nélküli engedelmeskedés megtagadása, és annak felismerése, hogy más, főként keleti vallások és tradíciók is érvényesek lehetnek." (A transzcendentalista mozgalom, többek közt Friedrich Nietzsche nevével fémjelezve, egy reakció volt például a New Englandi merev unitárius racionalitásra az Amerikai Egyesült Államokban, az 1800-as évektől, csak így nagyon röviden) Ráadásul a útkeresőket "az új élményekre való nyitottság, kreativitás, és kísérletező kedv jellemzi, olyan tulajdonságok, melyek az autoritariánus konvenciókkal ellentétesek."

Wink a "kutató vallást" úgy határozza meg mint "az önkritikára való hajlamosság, a komplexitások felismerésének képessége, és a vallásos hitben tanúsított kísérletező kedv megnyilvánulása." Leaknek és Randallnak szintén vagy egy meghatározása: "vallásos érettség". Ezt a fogalmat úgy határozzák meg, mint "odaadó vallásos elkötelezettség, mely együtt létezik a személyben azzal, hogy hajlandó megkérdőjelezni a hitét." Kutatásaik szerint az ilyen "előrehaladott vallási fejlettség" "nem egyeztethető össze a jobb oldali autoritarianizmussal." A jobb oldali autorianizmus viszont jól összeegyeztethető olyan vallással, mely konvencionális, megkérdőjelezhetetlen, és nem gondolkodó jellegű."

Leak és Randall konklúziója szinte józan paraszti ésszel levonható számunkra is: "az, hogy valaki vallásos, nem zárja el az autoritáriánus tendenciáktól, és nem is kárhoztatja ezekre a tendenciákra."

 

A poszt a Jstor Daily-nek, Metthew Wills által 2017 Július 25-én írott anyag fordítása. Eredeti ITT

 

Szólj hozzá

vallás érdekesség autoriter