"És az angyal ezt mondta nekem: Nézd, ezek hitetlenségbe süllyednek." 1 Nefi 12:22

Újra meg újra, valami más, mégis mindig ugyanaz...

Mi köti össze a vallást és autoritarizmust?

2017. augusztus 03. - KisKirály

puritan_bookburning_1050x700_1.png

A politikával, pszichológiával, és szociális eseményekkel foglalkozó tudományok már az 1950-es évek óta foglalkoznak a vallásosság és az autoritarizmus kapcsolatával.

Paul Wink, Michele Dillon, és Adrienne Prettyman szakemberek szerint "kutatások egy igen nagy tömbje arra mutat rá, hogy

az egyházi közreműködés mintegy megjósolható egy autoritárius hozzáállású rendszerben, melyet a 'törvényes rend', a szociális konvencionalitás, és a rendszer ellen ágálók csoportja határoz meg.

Gary K. Leak és Brandy A. Randall azt is megjegyzi, hogy több évtizednyi kutatás alapján kimondhatjuk, hogy

mikor egy vallás olyan egységes módszerek köré van felépítve, mint a templomba járás vagy az egyházi tagság, akkor az a vallás gyakran kéz a kézben jár az intoleranciával, az előítéletekkel, az autoritarizmussal, és a dogmatizálással.

Azonban ezek gondolatok szerzői abban megegyeznek, hogy a vallás és az autoritarizmus összekapcsolódása nem feltétlen elkerülhetetlen. Valójában attól függ, melyik vallásról is beszélünk pontosan. 

Az autoritarista kapcsolat különösen a fundamentalisták esetében erős, akik úgy hiszik csak egyetlen "tévedhetetlen csoportja van a vallásos tanításoknak". Hovatovább, Wink azt írja hogy "a vallást, és első sorban a vallásos fundamentalizmust az információk mereven kezelésével, alacsony kognitív komplexitással, és az új megtapasztalásokra való nyitottság hiányával asszociálhatjuk."

Viszont

az oktatás a legerősebb moderátora a vallás és az autoritarizmus kapcsolatának.

Tudományos teóriák szerint az a vallásos rendszer, mely a hitet és az emberek önmagukba vetett hitének lerombolását keverik, "negatívan asszociálhatóak az autoritarizmussal.

A poszt nyitóképéről

220px-william_pynchon_1.jpg

A képen a Massachusetts-öblöt kolonizáló korai telepesek égetik el William Pynchon "The Meritorious Price of Our Redemption" című könyvét. William Pynchon angol telepes volt, aki a már Massachuset államban alapította Springfield városát (az első ilyen nevű települést, hiszen ma már több is van). Pynchon különböző érdek-összetűzései miatt történt, hogy Springfield inkább a távoli Connecticuti-kolóniához csatlakozott, és nem a területileg kedvezőbb Massachusett-kolóniához. Az angol telepesek hitvallása a puritán kálvinizmus volt, amivel nem volt jó barátságban viszont Pynchon - úgy gondolta, hogy nem a büntetés és szenvedés, hanem az engedelmesség az, ami közelebb viszi az embert a megváltáshoz. Mivel a puritánok a legnagyobb emberi bűnnek a dologtalanságot és a tudatlanságot, műveletlenséget tekintették, letelepülésüket követően kiépítették iskolarendszerüket. Már 1636-ban egyetemet alapítottak, a Harvard egyetemet. Nos, Pynchon írása az Új Világ első betiltott könyve lett, melynek példányait, négy kivételével, el is égették Bostonban azon nyomban. Íróját eretnekséggel vádolták, azonban ő földjeit fiának ajándékozta, és nemes egyszerűséggel hazautazott Angliába

Egy, az 1920-as években született csoport hosszas vizsgálata alapján Wink szerint a vallás-autoritarianizmus kapcsolatot meghatározza az is, "hogy milyen aspektusát vizsgáljuk a vallásnak: a tradicionális templom-központú vallást, vagy a nem intézményesített spirituális útkeresést." A puritán tradíciókat kihívó transzcendentalisták leszármazottainak száma - akik ilyen spirituális útkeresők -, az 1960-as évektől kezdve csak növekedett. Az ilyenfajta spirituális útkeresést karakterizálhatja a "szentírásnak való kritika nélküli engedelmeskedés megtagadása, és annak felismerése, hogy más, főként keleti vallások és tradíciók is érvényesek lehetnek." (A transzcendentalista mozgalom, többek közt Friedrich Nietzsche nevével fémjelezve, egy reakció volt például a New Englandi merev unitárius racionalitásra az Amerikai Egyesült Államokban, az 1800-as évektől, csak így nagyon röviden) Ráadásul a útkeresőket "az új élményekre való nyitottság, kreativitás, és kísérletező kedv jellemzi, olyan tulajdonságok, melyek az autoritariánus konvenciókkal ellentétesek."

Wink a "kutató vallást" úgy határozza meg mint "az önkritikára való hajlamosság, a komplexitások felismerésének képessége, és a vallásos hitben tanúsított kísérletező kedv megnyilvánulása." Leaknek és Randallnak szintén vagy egy meghatározása: "vallásos érettség". Ezt a fogalmat úgy határozzák meg, mint "odaadó vallásos elkötelezettség, mely együtt létezik a személyben azzal, hogy hajlandó megkérdőjelezni a hitét." Kutatásaik szerint az ilyen "előrehaladott vallási fejlettség" "nem egyeztethető össze a jobb oldali autoritarianizmussal." A jobb oldali autorianizmus viszont jól összeegyeztethető olyan vallással, mely konvencionális, megkérdőjelezhetetlen, és nem gondolkodó jellegű."

Leak és Randall konklúziója szinte józan paraszti ésszel levonható számunkra is: "az, hogy valaki vallásos, nem zárja el az autoritáriánus tendenciáktól, és nem is kárhoztatja ezekre a tendenciákra."

 

A poszt a Jstor Daily-nek, Metthew Wills által 2017 Július 25-én írott anyag fordítása. Eredeti ITT

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ujramegujra.blog.hu/api/trackback/id/tr6512707974

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szent István erkölcse 2017.08.04. 10:40:55

Példa értékű szent a saját szektájában. Ezek szerint a judeokereszténység szerint erkölcsös dolog 11 éves gyerekkel házastársi kötelezettségeket teljesíttetni?  

Trackback: Tetemet marketing célra 2017.08.04. 10:40:34

Pap mondja egy Iron Maiden heavy metal rajongónak, akinek Eddie van a pólóján: Nézd fiam, undorító és ocsmány, hogy a kedvenc együttesed egy tetemet használ marketing célokra.

Trackback: Gyógyító vakcina gondolatvírusok 2017.08.04. 10:39:48

Hasonló írásaimat eddig, mind az index, mind az origó fórumáról kimoderálták a hitkomisszárok, de attól még a hatása mérhető volt. A "Bontsuk fel a vatikáni szerződést" című 10 hónap alatt csúcsra járt. A legtöbb vallás gondolatvírusokkal, vagy má...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kovács doki 2017.08.04. 11:25:31

A történelemben ez a két dolog - autokrácia vagyis tekintélyelvűség és a vallás (illetve egyház) - mindig kéz a kézben járt. Igazság szerint a jól működő kapcsolat már 751-ben megköttetett, amikor a feltörekvő Karolingok a pápákkal legitimálták uralmukat. Attól kezdve a pápák koronázták a királyokat, az egyház összefonódott a királyi tekintéllyel a kettő egymás erősítette. Ez azóta is így működik.

maxval a mélyelemző birca · http://bircahang.org 2017.08.04. 11:28:26

@Kovács doki:

Ez nem volt ilyen egyértelmű.

A római pápának akkor nagyobb szüksége volt a Karolingokra, mint fordítva.