Hagyományosan, egymás szinonimáiként a használjuk a "hit", a "spiritualitás", a "hiedelem", és a "vallás" szavakat, és bár ezzel nincs is semmi gond, azonban...

...érdekes lehet, hogy a vallásosság pszichológiáját vizsgálók szempontjából ezeknek a szavaknak valójában nagyon is különbözik az értelmük. Ráadásul több mint puszta elméleti módon - ezek a különbségek igencsak új megvilágításba helyezhetik egyesek hitbéli útjának a különböző aspektusait.

Nem hiszek a személyes Istenben , s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.

Ahogy azt Albert Einstein megértette, a hit nem korlátozódik az istenekbe vetett hitre. Szóval nézzük meg, mik is a különbségek ezek között a mindennapi kifejezések között.

Hit

Többen a hitet természetfeletti kontextusban értelmezik, mint "Istenben hinni." Azonban valójában ezt a vallások pszichológusai inkább hiedelemnek nevezik. A hit egy természetesebb, pszichológiai megközelítésből pusztán a megértés, a célok és azok jelentőségének megértése iránti belülről fakadó vágy.

Egészen kicsi korától minden emberben van egy érzés, hogy "kell hogy legyen valami más is, mint csak én", és a vágy annak a valaminek a felfedezésére, megismerésére. Már az egész kicsi gyerek is az édesanyját hívja, még akkor is ha az nincsen a látóterében. Ehhez hasonlóan, minden ember - legyen az hívő vagy sem - az életben, az emberi kapcsolatokban, és a velünk történő dolgokban található értelmet, célt, és mélyebb jelentéstartalmat keresi. Ezt az alapvető, az ember szerves részét képző törekvést mint hitet határozzuk meg. Még az ateistáknak is van valamilyen formában hite. Úgy gondolom, a fogalom ezen meghatározása igazán hasznos az univerzalitása okán. Gyakran halljuk, hogy "a hit egy ajándék", azonban mikor látjuk azt a rengeteg embert, aki nem hisz Istenben, elgondolkozunk: őket nem ajándékozta meg hittel? A válasz az, hogy mindenki tulajdonosa a hit ajándékának, de néhány ember többet gyakorolta ezt az ajándékot, ezzel gyakorlatilag jobban meghatározhatóvá téve a hitüket, mint másoké.

Spiritualitás

A vallások pszichológusainak a kifejezés egyszerre két dolgot is jelent. Egyfelől azokat a dolgokat, amikre egy ember a hitét összpontosítja (mint Isten, a természet, stb.), másfelől pedig azokat a dolgokat, amiket valaki tesz, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatot teremtsen (mint az imádkozás, a túrázás).

Más szavakkal a spiritualitás a személy egyéni hitbéli útját reprezentálja, miközben az értelmet, célt, a jelentéstartalmat keresi. Így aztán a hit egy bensőséges érzés, hogy kell hogy legyen "valami több." A spiritualitás pedig ennek a "valami többnek" a kiderítésére tett erőfeszítéseket képviseli. Az aktív hit eredménye a spiritualitás.

Hiedelem

A hiedelmek pedig azok az igazságnak tartott dolgok, melyek a spirituális út alatt felmerülnek valakiben.

Mikor a spirituális utunk alatt eldöntjük magunkban, hogy "ez igaz" vagy "ez nem igaz" (a nem igaz is lehet ugyebár a saját személyes igazságunk), különböző hiedelmeket hozunk létre, mert azzal kapcsolatos élményeink voltak, miközben kielégítettük az önmagunkban dolgozó hitet különböző spirituális gyakorlatokkal és tevékenységekkel.

Vallás

A vallás az azonos hiedelmeket tartó egyének közössége, és azon emberek közössége, akik együtt dolgoznak azon, hogy ezekben a hiedelmekben mélyebben elmerülhessenek, illetve alapot adjanak ezek megélhetőségének. A vallások mintegy törvényekké rendezik ezeket a hiedelmeket, hogy a lehető legmélyebben megélhetővé tegyék az azokban hívő emberek csoportja számára. 

Természetesen mindenki úgy használja ezeket a fogalmakat ahogy akarja, de ezek az értelmezések jól jöhetnek, mikor olyan emberekkel beszélgetünk, akik nem értik "ők miért nincsenek megáldva a hit ajándékával", vagy az olyan kijelentések értelmezéséhez, mint péládul hogy "nem vallásosan spirituális" valaki. Vagy bármely ekörül forgó, kevéssé megmagyarázott és értett téma megértéséhez.

Fontos tehát megértsük: hite mindenkinek van.

A személyes hit elszigetelése másokétól nem jelenti azt, hogy csak az létezik. Mindenki hisz valamiben, még a "hitetlen" is.

Ha ezekről a kifejezésekről vagy a vallás pszichológiájáról többet akarsz megtudni, jó olvasmány James W. Fowler - Stages of Faith (A hit fázisai) című könyve, és Kenneth Pargament - The Psychology of Religion and Coping: Theory, Research, Practice

Forrás: www.patheos.com