2017. sze 19.

Passzív-agresszív dzsihád Kína (egyik) legnagyobb hadvezére ellen

írta: KisKirály
Passzív-agresszív dzsihád Kína (egyik) legnagyobb hadvezére ellen

1_7_2.jpg

Millió egy példája van a vallások féktelen pusztító erejének.

Történelmi emlékek, egész hitvilágok, kultúrák estek már áldozatul - elég csak az elmúlt évek borzalmas pusztítására visszagondoljunk melyet az ISIL vitt véghez az iszlám nevében: a II. Assur-nászir-apli palotájától kezdve, Palmira és Hatra városának több évszázados romjain át Rakka oroszlánjáig kiterjedt a rombolás. Azonban ha azt hisszük ez a nyilvánvaló rombolás az egyetlen agresszió a hit nevében a kultúra ellen, akkor nagyot tévedünk. 

Az augusztus 5-ei hétvégén Indonéziában, Észak-Jáva tartományban egy kínai istenséget ábrázoló 100 láb (majd 30,5 méter) magas szobrot takartak le egy hatalmas lepellel, miután az országszerte jelen lévő etnikai és vallási feszültségeket meglovagoló muszlimok azzal fenyegetőztek, hogy ledöntik azt.

A harmadik századi Küan-Jut, a Kínában sok vallásban istenként tisztelt hadvezért ábrázoló szobor elleni iszlamista mozgalom online indult, és hamarosan a Jáva-tenger partjához közeli Tuban-i Kínai Konfucianista templom kapujáig terjedt, ahol júliusban állították a szobrot.

A közösségi média berkeiben muszlimok azzal támadták a szobrot, hogy az iszlám és a sziget "őslakosainak"  "civilizálatlan" sértegetése, majd később az Észak-Jávai törvényhozói testületének épülete előtt egy kisebb tömeg követelte a szobor ledöntését.

1_8.jpg

Az elmúlt években Indonéziában több szobor is az iszlámmal ellentétesnek lett bélyegezve, és le lett rombolva, mint például az a három, sarongot viselő nő szobra Jakarta mellett, melyet többek közt pornográfnak is ítélt egy szélsőséges iszlamista gondolatokat propagáló szervezet - mindezek mellett több buddhista templomot is felgyújtottak. A szobor fehér lepellel letakarása gyakorlatilag egy, a feszültség eszkalálódását megakadályozó javaslat volt a templom vezetői részéről, miután a kormány vallásos része sürgette őket, hogy megoldást találjanak. 

Indonézia a legnagyobb lakosságon belüli muszlim többséggel rendelkező ország a világon, a kínaiak - többségében keresztények, buddhisták, és konfucianisták - e lakosság alig öt százalékát teszik ki. A szakértők szerint a mostani időkben érezhető kínai-ellenes gyűlölködést részben az ország politikájában egyre hangosabb szélsőséges muszlim ideológia váltotta ki.

A szobor letakarását ellenző Észak-Jávai Muszlim Diszkrimináció-ellenes Hálózat koordinátora szerint "a kínai-ellenes felfogás igencsak megerősödött. Elég aggasztó, hogy ezt a felfogást a jövőben akár politikusok is magukévá tehetik."

jak111-114_2016_120840_hd_1.jpg

Az elmúlt években szélsőséges muszlim csoportok erőltették az iszlám sária törvénykezés átvételét az országban. Basuki Tjahaja Purnama, annak ellenére, hogy keresztény egy muszlim többségű országban, mégis Jakarta főpolgármestere volt. Miután egy választási beszédében fatális utalást tett arra, hogy a Korán félrevezetheti az embereket, egy polgári bíróság bűnösnek találta az iszlám elleni istenkáromlás ügyében májusban. Ráadásként, Joko Widodo indonéz elnököt azzal támadták iszlamista szervezetek, hogy egyenesen vallásáról és nemzetiségéről hazudott 2014-ben, és valójában egy kínai keresztény.

A Küan-Jut ábrázoló szobrok világszerte megtalálhatóak. A Tubani szobor, melyet 188 ezer dolláros költségkeretből építettek több mint egy éven át, a fajtája legnagyobbika Délkelet-Ázsiában.

A kínaiak és a muszlim indonézek közti feszültségekhez hozzátartozik, hogy sokan úgy gondolják, Beijing kiterjeszti a dominanciáját a régióra, mind pénzügyi, mind katonai szempontból, és így a kínaiak a muszlimok kárára profitálnak ebből.
Az indonéz Human Right Watch igazgatója, Andreas Harsono szerint "növekszik a vallási intolerancia, melyben egyesek a Korán sajátos interpretációját alkotják meg, melyet a kínai vallások ellen használnak aztán. Azt mondják, hogy ez is azt mutatja, hogy Kína dominálja Indonéziát." 

A szobor elleni szervezett muszlim tiltakozás szervezője, Didik Muandi azt nyilatkozta, hogy a muszlimok maguk pusztították volna el az alkotást, ha a kormányzat nem avatkozik közbe.

"Tulajdonképpen megengedjük nekik a szobor megépítését, csak ne legyen olyan magas, mint volt, és ne a templom előtt, hanem azon belül helyezzék el azt", mondta Didik.

Toleránsak vagyunk.

Azonban minden éremnek "két" oldala van. 

A másik oldalon, augusztus végén Kína sem tétlenkedett: 300 mecsetről távolíttatta el a hangszórókat. A Quinhai tartománybéli Hualong Hui autonóm megye három nap leforgása alatt mintegy 100 hangszórót távolíttatott el mecsetekről zajszennyezési okokra hivatkozva. A területen élő dühödt muszlimok intoleráns lépésként értékelik a tettet. Úgy fest, Kína iszlámellenessé válik, és ezt a muszlimok igencsak megérzik. 

Több bejelentés is érkezett, hogy az imahelyekhez közel lakókat korán felébreszti az imára hívás zaja, mely mentén többekben ez szívpanaszokhoz vezetett, így többen a közösségi médián keresztül sürgették a kormányt, hogy tegyen valamit az ügyben.

Ugyan a muszlimok szabadon gyakorolhatják vallásukat Kínában - legalábbis a hivatalos nézőpont ez -, Hszincsiang-Ujgurban nemrég megtiltották a burka és az "muszlim stílusú szakáll" hordását, illetve a mecsetek látogatását 18 év alatti személyeknek. 

William Nee, az Amnesty International Kínakutatója szerint "Kínában rengeteg eset van, melyben imámokat tartóztattak le mondvacsinált okokból, és a Ramadán alatt gyakori, hogy káderek látogatják meg a muszlimok otthonait, hogy biztosítsák az iszlám vallás továbbterjedésének megállítását. Ebben a kontextusban nagyon valószínű, hogy a hangszórók eltávolítása egyfajta biztosítása annak, hogy az iszlám vallás nyilvánosan ne terjedhessen." 

Dobálózunk a toleranciával, miközben Mianmarban egy muszlim kisebbséget irt a kormányzat, gyakorlatilag miközben ezt a posztot írom is. Tehát ismét fel kell tegyük magunknak a kérdést, a vallások mire jók? Legyen az keresztény, muszlim, buddhista, vagy bármelyik másik, a válasz egyértelmű: feszültségekre és rombolásra. Politikai háborúk és népirtások megalapozására - tehát szükségtelenek az emberek számára.

18311227_15abe35c2c90479987aee229aa700de0_wm_1.jpg

Szólj hozzá

kína vallás iszlám